Evanescence-What You Want
Klaus lassan uriemberhez meltoan vezetett.Azt gondoltam,hogy ilyen hatalmas lenynek mint o lessz legalabb soforje vagy valami de tevedtem.Kineztem az ablakon es akkor vettem eszre,hogy szakad az eso.Eppen a hangulatomat tukrozi:
-Izgatott vagy?-nezett hatra Klaus es ramkacsintott.Egyaltalan nem tudtam,hogy Angelica mit lat benne de engem nem fog elvakitani a baja.Most igazan orultem,hogy boszorkany vagyok.
-Ugyan mitol izgulnek?-kerdeztem a kerdesre.
-Hogy mit fogok veled tenni!-morogta majd ismet az utat paztaszta.
-Tudom,hogy nem fogsz bantani mivel kellek neked.-valaszoltam hetyken.
-Okos vagy.Nagyon okos vagy.Tetszik.-bologatott Klaus.Eskuszom szembekopnem.Annyira de annyira nem birom.Tobbe nem szolaltunk meg csak a visszapillanto tukrorbol lattam,hogy Klaus mosolyog.
-Megjottunk!-allitotta le a ferfi az autot majd kiszalt es kinyitotta nekem az ajtot.Nem tudom,hogy mi a celja ezzel de nallam nem fog bejonni.Ekkor vettem eszre Klaus lakhelyet.Egy hatalmas hazat vartam erre egy tombhaz elott alltunk.
-Ugye csak viccelsz?A nagy Klaus-nak csak ennyire futotta?-rohogtem de Klaus ezt mar nem turte.Kemenyen nekinyomta az arcomat a kocsinak.
-Ne legy velem tiszteletlen.Az igaz,hogy nem olhetlek meg de csinalhatok veled olyasmit ami meg a halalnal is rosszabb.-sugta bele hidegen a fulembe majd elengedett es elindultunk a tobbhaz fele.Mivel lift nem volt ezert lepcsot masztunk.Klaus-nak konnyu volt mert o vampir de nekem,kesz kinnszenvedes.Mikor a ferfi megallt egy fa ajtonal szettarta azt es engem engedett elore.Eleg egyszeru volt a butorzat de nem akartam megemliteni nehogy felduhitsem.A hutohoz leptem mert mar nagyon ehes lettem.Egy napja szinte semmit sem ettem.Kinyitottam es tobb tucat zacskos vert talaltam de emberi etelt nem.
-Mit gondolsz,hogy nekem nem kell elelem.En nem verre ehezek.Nekem emberi taplalek kell.-hisztiztem.Ki akartam boritani Klaus-t,mostmar semmit sem veszithetek.
-Azt eszel ami itt van.Ha ver van akkor kenytelen leszel vert inni.-suttogta bele a fulembe majd kamforra valt.Nem erdekelt Klaus csak meg akartam halni.A kezemre neztem amelyen ott diszelgett annak a jele,hogy hazas vagyok.Konnyeim megint eleredtek es nem birtam tovabb.Zokogva rogytam a foldre es vartam,hogy valaki felebresszen.Nem akartam elhinni,hogy ez tortenik velem.Damon.Vajon mit erezhet most?Ki lehet borulva.Fejemet a hideg parketnek tamasztottam es teljes testemet atadtam a fajdalomnak.
-Szeretlek.-suttogtam de tudtam,hogy Damon ezt nem hallhatja.Ekkor azt kivantam,hogy barcsak megoltek volna a szuleimmel egyutt.Nem birtam ennyi kint elviselni.Ajtocsapodast halottam es mire felemeltem a fejem a foldrol megpillantottam az elottem allo Angelica-t.
-Nicsak,nicsak.Hogy zokog a rossz kislany.-kacagott.A kacaja tele volt gonoszsaggal es gunnyal.Teljesen erot vett rajtam a duh.Feltapaszkodtam a foldrol es Angelica-nak ugrottam.
-Szalj le rollam,te ribanc-orditozott de en sokkal erosebb voltam nalla.Utottem,karmoltam ahol csak tudtam es meg a hajabol is sikerult jo par tincset kiteptem.O szinte hozzam sem fert.Mikor mar harom foga is kirepult es eppen a vegso csapast akartam ramerni valaki megragadott es olyan erosen vagott a szemkozti falba,hogy azt hittem mindenem eltort.
-Megmondtam,hogy ha rossz leszel akkor megbuntetlek.A szavamat betartom.-mosolygott ram Klaus majd hozzam lepett es a haloszobaba hurcolt.
-Hagyj beken te szornyeteg.-visitottam es probaltam kiszedni magam a szoritasabol de O erosebb volt.Erosen az agyra lokott es ram maszott.Csokolgatta a nyakamat es letepte rollam a ruhat.
-Vedd le rollam a mocskos mancsod.-pofoztam meg de leszoritotta kezeimet es megjobban csokolgatni kezdett.Szja bejarta minden egyes porcikamat majd egy szempillantas alatt letepte rollam a fehernemut.Teljesen elernyedtem es zokogva konyorogtem,hogy hagyja abba.Mar nem szidtam csak azt akartam hagyja abba.Mikor mar teljesen magamon kivul voltam es azt hittem elajulok leszallt rollam.Dobbentem meredtem a ferfira aki hatamra forditott.Nem lattam,hogy mit csinal majd ereztem,hogy visszajon.
-NEEE!-orditottam mikor megereztem az elso csapasokat a hatamon.A nadrag ovevel vert engem,meghozza a csattos reszevel.Oklendezve kiabaltam aztan mar csak neman turtem a fajdalmat majd elmult es Klaus maga fele forditott.Nem neztem bele a szemebe de tudom,hogy mi kovetkezik.Mint egy koszobor ugy doltem vegig az agyon es neman turtem ahogy Klaus belem durvan belemhatol.Minden porcikam fajt es azt hittem meghalok.
-Maskor megtanulod,hogy egy ossel ne huzz ujjat.Amugy nem fogsz kajat kapni.-mondta majd kiment a szobabol es ramzarta az ajtot.Meg mindig kove dermedve ultem az agyon es meg mindig nem fogtam fel,hogy megeroszakoltak.Probaltam levegot venni de nagyon nehezen ment.Fel akartam kelni de mikor az agy szeleig jutottam elajultam es magatehetlenul hulottam a foldre.
/Elena szemszoge/
Mikor Sophia elment Damon azonnal felfutott a szobajaba es meg a foldszintrol is lehetett hallani,hogy becsapja maga mogott az ajtot majd rombolni kezd a szobajaban.
-Stefan..-bujtam szerelmem karjaiba es azt kivantam barcsak elfelejtenem az iment latottakat.Sophia elment Klaus-sal aki most nagyon csunya dolgokat fog csinalni vele.Ereztem.Konnyeim megint patakokban folytak.
-Fel megyek Damon-hoz.Remelem tudok vele beszelgetni.-csokoltam meg roviden Stefan-t.
-Ez nem jo otlet.O most nem onmaga es...-oktatott Stefan.
-Hidd el,ismerem Damon-t,de valahogy most ugy erzem beszelnem kell vele.-biztattam majd felmentem az emeletre.Mar semmit sem halottam.Teljesen nema volt minden.Bekopogtattam Damon szobajaba.Senki nem szolt ki igy bementem.A szoba teljesen romokban allt.Szinte semmi sem volt epp benne.
-Elena,menj el.-jott ki Damon megtepazva a furdoszobabol.
-Nem megyek el.-jelentettem ki majd Damon fele kezdtem kozeledni.-Tudom,hogy mit erzel es hidd el,hogy megertelek de...-akartam folytatni de Damon nem engette.
-Egyaltan nem tudod,hogy mit erzek.Azt erzem,hogy mindjart meghalok es hogy nagyon hianyzik.Ilyet soha nem ereztem es soha nem is fogok.-orditott Damon es az arca megvaltozott.A szeme verben forogtak es az arcan vervoros erek futottak vegig.
-Damon en..-de megint nem fejeztem be.
-Elena...-horogte majd ramvetette magat es szivni kezdte a verem.Dobbenetemben sikitani sem tudtam de aztan csak sikerult.
-Damon engedd el.-halottam meg Stefan hangjat majd ereztem,hogy Damon elenged.Stefan nekilokte a falnak.Iszonyatosan fajt a nyakam es kicsit szedultem is.
-Jol vagy?-aggodalmaskodott Stefan.
-Jol.-szipogtam majd kifutottam a szobabol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése